KR: Herr Gündogan, köszönjük, hogy elfogadta megkeresésünket. Gyakorlatilag egész Európában nagy sajtója van a magyar parlament által most elfogadott médiaszabályozási törvénynek. Németország „felől" Merkel kancellár reakciója mellett – melyben óvja Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit – mégis az Ön „tiltakozásának” a legnagyobb a visszhangja: éppen egy matrjosa-babával akarta bedobni a berlini magyar követség ablakát, amikor a terrorelhárítás lefülelte...
Gündogan: Igen, már vártam magukat. Tessenek parancsolni.
KR: Ez micsoda?
Gündogan: A válaszaim, legépelve.
KR: De, Herr Gündogan, el se küldtük előre a kérdéseket. Kitől hallotta, hogy így kell interjút adni?
Gündogan: Az ügyvédemtől. Ő már ez előtt az ügy előtt is hallott magukról magyarokról, és azt mondta, vigyázni kell Önökkel. Lehet, hogy még a papír se nyújt nekem teljes biztonságot.
KR: Kérem, higgye el, nem tartunk még itt. Maradjunk a hagyományos élőbeszédes, kérdezz-felelek típusú interjúnál!
Gündogan: Hát, rendben.
KR: Tehát: gyakorlatilag egész Európában nagy sajtója van a magyar parlament által most elfogadott médiaszabályozási törvénynek. Németországban mégis Merkel kancellár reakciója mellett – melyben óvja Magyarországot attól, hogy a sajtóval kapcsolatban megsértse a jogállamiság elveit – az Ön „tiltakozásának” a legnagyobb a visszhangja: éppen egy matrjosa-babával akarta bedobni a berlini magyar követség ablakát, amikor a terrorelhárítás lefülelte. Mi késztette erre a tettre?
Gündogan: Hát akkor, először is üdvözlük minden kedves olvasót, Allah... ez már vesz minket?
KR: Igen.
Gündogan: Grüss Gott, meine Damen und Herren. Szóval felháborodásomban ragadtam babát, amikor meghallottam, hogy választott hazámtól... biztos vesz?
KR: Igen.
Gündogan: ...tehát, mint mondtam, hogy hazámtól alig pár száz kilóméterre, Nyugat-Európa peremén, az Európai Unióban a 21. században ilyen törvényeknek helyük lehet, hogy cezúrázhatják a médiát, és ezzel lábbal tiporják a sajtószabadságot – ahogy a független, kiegyensúlyozott német újságaink nagyon helyesen meg is írták mindezt.
KR: Igen, értem. És miért gondolja úgy, hogy például a szabályozás nyomán esetlegesen „megregulázott” magyar sajtóval szemben - ahogy Ön fogalmaz – a német sajtó független és kiegyensúlyozott?
Gündogan: Ez teljesen egyértelmű, nem is lehet kérdéses. Maradjunk csak ennél a példánál. A sajtónk egyik fele elmarasztalta Magyarországot az elfogadott mádiatörvénye miatt, és másnap a sajtónk másik fele alig győzte védelmébe venni ugyanezt a törvényt.
KR: Mégis, mintha Önöknél is létezne valamiféle cenzúra
Gündogan: Ne mondja! Honnan veszi ezt? Ilyet német újságban biztosan nem olvasott.
KR: Nem is kell messzire visszamenni az időben. Pár évvel ezelőtt a Spiegel szedte le a keresztvizet a szélerőművekről. A címlapsztori megjelenését követően 17 évi munkaviszony után felmondott az egyik szerkesztő, akinek nem sokkal korábban írt, a szélenergia előnyeit is elismerő cikkét a főszerkesztő nem engedte megjelenni – állítólag azért, mert az ellenzék irányába tett fordulat jegyében már nem lehetett pozitívan cikkezni a regnáló szociáldemokrata-zöld koalíció eme kedves projektjéről.
Gündogan: Jaaaa, ez nem cenzúra. És nem is ilyen fondorlatos politikai szándékból történt. Nagyon is okos volt meggátolni annak a cikknek a megjelenését – akár ilyen módon is.
KR: Hogyhogy?
Gündogan: Teljesen értelmetlen szélerőműveket építeni: a drágák, a beruházás soha nem térül meg, csak pénzébe kerül a költségvetésnek.
KR: Ezt honnan veszi?
Gündogan: Hát hiszen az újság is megírta.
KR: Az elven túl, Önökre, németekre nézve van valami kézzelfogható, gyakorlati hatása is az új magyar médiaszabályozásnak? Netán ez is meghúzódik az Ön akciója mögött?
Gündogan: Rám biztosan. Évek óta fogadok sporteseményekre, köztük magyar focimeccsekre is. Most képzelje el: hullámvölgybe kerül mondjuk a maguk élcsapata, a Videoton, sorozatban veszíti a meccseit, de én erről nem értesülhetek és rájuk fogadok. Igaz, ami igaz, azt is mondják, hogy erre a hullámvölgyre az elkövetkezendő 4 évben nem igen kell számítani. Csak azt nem tudom, hogy ezt a törvény életbe lépte előtt olvastam, vagy az után...
