KR: Kedves Ágnes, olvastuk a bejelentését, hogy új edzővel vág neki a következő évadnak. Erről szeretnénk kicsit kérdezni...
Szávay: Igen, szóval nagyon együtt vagyunk az új edzőmmel, egymás apró rezdüléseit is értjük, pont ilyen stílusú edzőre volt szükségem, aki bíztat, és mindig a legjobbat igyekszik kihozni belőlem, szóval azt hiszem, akár karrierem végéig el tudnám képezlni vele a közös munkát. Köszönöm szépen, a viszont...
KR: Bocsánat, de lenne azért még pár kérdésünk ezzel, meg a jövő évre vonatkozó terveivel kapcsolatban. Csak így telefonon keresztül, nem tartana sokáig.
Szávay: Ne haragudjanak, de most nagyon nem alkalmas az időpont.
KR: Éppen most is edz?
Szávay: Nem, fotózáson vagyok, most készítjük a fotósommal a jövő évi sorozatot. De nyugodtan másolják csak be és közöljék le a tavaly ilyenkor velem készített interjúk egyikét. Ha gondolják, az adminisztrátorom nagyon szívesen a rendelkezésükre bocsátja.
KR: Azt, amelyikben úgy nyilatkozik „úgy érzem, összeállt a játékom, életem formájába lendültem, bizakodva tekintek a következő évad elé”? Az megvan nekünk is.
Szávay: Igen, pontosan, örülök, hogy egyre gondolunk. Csak kérem annyit változtassanak rajta, hogy már nem Powerade-del frissítem magam a meccsek szünetében, hanem Gatorade-del, a cipőimet az adidas szállítja, nem a nike a továbbiakban, a csuklószorítomon nem a Mol, hanem az Ikarus logója fog szerepelni, és a fodrászom már nem a Hajas, hanem a Zsidró. Szóval zajlik az életem – bár tudom, hogy Önöknek némi gondot okozok ezzel.
KR: Ezt hogy érti?
Szávay: Rengeteg telefont kaptam a tavalyi interjú után is az újságíróktól, pedig akkor csak annyit változtattam a két évvel azelőtti interjúban elmondottakhoz képest, hogy a 30-ba vártam magam. Mégis nehezményezték, hogy emiatt dolgzniuk kell, és nem adhatják le a három évvel ezelőtti cikküket. De most már tényleg mennem kell, ne haragudjon, a sminkesem már igen türelmetlen. A kész interjút meg nyugodtan küldjék el a PR-osomnak átnézésre. Viszlát.
